Kéknyelv betegség(Bluetongue)


Főként a juhok szúnyogok által terjesztett vírusos betegsége. A betegség Afrikában őshonos.
Természetes körülmények között az északi 50o
és a déli 35o szélességi körök közötti területen fordul
elő. Európa északibb régióiba – így hazánkba is – behurcolással (fertőzött kérődzőkkel vagy fertőzött
szúnyogokkal) kerülhet be.
A betegség terjedése: szúnyogcsípéssel.
A beteg állaton vért szívott szúnyog később az egészséges állatba oltja át a vírust. Fertőzést
közvetíthet még: fertőzött apaállat spermája, nem steril injekciós tűk és sebészeti eszközök. Egyik
állatról a másikra közvetítő nélkül nem terjed át a betegség.
A betegégre fogékony: minden kérődző állat.
Súlyos tünetekben megnyilvánuló, esetenként halállal végződő megbetegedést csak juhokban és
egyes szarvasfajokban okoz. Szarvasmarhában enyhébb tünetek, kecskékben pedig a tünetmentes
fertőzöttség a jellemző.
A betegség tünetei:
A fertőzést követő 7-8. napon magas láz (akár 41,5 o
C), majd 24 órán belül erős nyálzás, orrfolyás, a
száj- és orrnyálkahártya duzzanata, kötőhártya-gyulladás. A nyálkahártyák duzzanata ráterjed az
ajkakra, az állalatti tájékra, esetenként a fülekre és a nyakoldalra.
2-3 nap múlva a nyálkahártyákon vérzések, majd fekélyek jelennek meg, amelyeket később szürkés
álhártyák borítanak be.
A pártaszél a kezdeti stádiumban kipirul, majd vérzések jelennek meg rajta, kifekélyesedik, az állatok
sántítanak. A csülökirha egyre fokozódó gyulladása következtében egyes állatok kiléphetnek a
szarutokból.
A vázizomzatban a fentiekhez hasonló elváltozások – vérzések, vizenyő, elhalások – keletkeznek.
A leírt lábvég- és izomzat-elváltozások miatt az állatok nem szívesen mozognak, a szájbeli fekélyek
miatt nem esznek – gyorsan romlik a kondíciójuk.
A légző-nyálkahártya duzzanata és a légúti nyálka megszaporodása miatt az állatok nehezítetten és
szaporán lélegeznek. A betegség nevét adó jellegzetes tünet – a szájból kilógó kék színű nyelv – ritkán
kíséri a betegséget.
Az állatok gyógyulásukat követően 3-4 hét múlva részben vagy teljes egészében elveszítik gyapjukat.
A fertőzésen a vemhességük idején áteső állatok később károsodott, életképtelen vagy már holt
magzatokat ellenek.
Szarvasmarhákban a betegség enyhébb tünetekben zajlik, elhullás ritka, jellemző az orrfolyás,
enyhébb légúti tünetek és a nyakoldali vizenyő, illetve a bőrgyulladás.
Szarvasokban testszerte vérzések, magas láz, a nyálkahártyákon elhalások és fekélyek, a
csülökirhagyulladás miatt szarutokból kilépés vagy később kialakuló szarurepedezettség figyelhető
meg.
Az elhullások mértéke a vírus megbetegítő-képességétől, az állat fajától, fajtájától és tartási
körülményeitől függően 0-50 %, egyes juhfajtákban és szarvasokban 80-90 %-ot is elérhet.

Védekezés:

A betegség hazánkban nem fordul elő, így feladatunk a behurcolás megelőzése. A megelőzés legfőbb
eszköze a szigorú hazai import- és állatforgalmazási szabályok maradéktalan betartása. Kérődző állatot
csak igazoltan mentes országból, a hazai állategészségügyi hatóság engedélyével, a megfelelő
állatorvosi dokumentumok megléte esetén lehet hazánkba szállítani. Az újonnan vásárolt állatot csak
szabályos, legalább 30 napig tartó karanténozást követően szabad az állományba beengedni.

A kéknyelv betegség egész Európában, így hazánkban is bejelentendő állatbetegség. A
fent leírt tünetek észlelése esetén az állattartásért felelős személy köteles értesíteni az állatokat ellátó
állatorvost. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az állattartó lemond a betegség miatti
járványvédelmi intézkedéseket követő állami kártalanításról.